"Visszajövök és millióké leszek" - mondta Eva Peron kissé teátrálisan halála előtt. Végül igaza lett. Visszajött, méghozzá filmek, könyvek és cikkek főszereplőjeként. A mai napig ő a legismertebb argentin személyiség, megelőzve Diego Maradonát, a világ egyik legjobb focistáját is. Nem csoda, ha szeretettel ízlelgetjük Evita történetét. Klasszikus és példamutató mese az övé. Történet a szegény lányról, akit egy egész ország imádott és tisztel ma is.
1919-ben Los Todosban járunk, ahol egy törvénytelen kislány született, Maria Eva Duarte, a mi Evitánk. Apja meglehetősen gazdag és igencsak nős ember volt, anyja pedig a család egyik háztartási alkalmazottja. Nem csoda hát, ha sanyarú élet jutott szegény kis Evának. Apja természetesen hallani sem akart róla, édesanyjával és négy testvérével tehát nagy szegénységben, egyik napról a másikra éltek. Mikor apja meghalt, annak felesége hatalmas perpatvar közepette megtiltotta a kislánynak, hogy az lerója kegyeletét édesapja sírjánál. Ez volt az a pont, amikor Eva egy életre meggyűlölte az arisztokráciát, a gazdagok világát. Az érzés mondjuk kölcsönös lesz, no, de ne siessünk úgy előre.
14 éves korában új városba költöztek, ahol egy iskolai előadáson villant fel előtte az égi szikra: ő bizony színésznő lesz! Mivel meglehetősen makacs és öntörvényű volt, egy évre rá már a főváros felé tartott egy tangótáncossal, bizonyos Magaldival, hogy álmát megvalósíthassa. Nem is ment neki rosszul a szekér, sorra kapta a kisebb szerepeket. 1944 volt az az év, amikor csillaga igazán ragyogni kezdett, ekkor találkozott ugyanis Juan Perónnal egy jótékonysági rendezvényen.
Juan Peron és Evita
Szerelem, összeköltözés, lánykérés, megfűszerezve egy igazán nem mindennapi adalékkal: Evita tüzes temperamentumával. Eva már akkor elkísérte férjét minden politikai útra, szónoklatra, amikor még csak jegyesek voltak. A nép egyre jobban szerette őt szépségéért, eszéért, kedvességéért és mert tudták, hogy közülük való. Történt egy napon, hogy peronisták felgyújtották a Critica című újság épületét (meglehetősen éles kritikát mérve ezzel a lapra), minek következtében Peront letartóztatták. Más nő talán siránkozott volna ezen tehetetlenül, de Evitát más fából faragták.Fogta magát és ripsz-ropsz összetoborzott két-háromszázezer embert, hogy követeljék Peron szabadon bocsájtását. Be is jött a számítása, a férfi kiszabadult, mindenki örült, ők meg összeházasodtak. Kell ennél több a népnek? Kell hát. Nem árt egy kis juttatás a szegényeknek és egy kis lélekmasszázs. Evitától pedig hamarosan mindent meg is kaptak.
Miután férjét Argentína elnökévé választották, az kinevezte Evát a Munkaügyi és Szociális Minisztérium élére. Jó döntés volt. Evita rövidesen az argentin szegényréteg legfőbb támogatója és példaképe lett. Ott segített, ahol tudott: nőknek, szegényeknek, munkásoknak. Karrierje során több nemzetközi tárgyaláson is képviselte férjét és országát. Kitűnő munkát végzett, melyben - lássuk be - szépsége és elbűvölő modora is sokat segített. Időközben tökéletes first lady lett: kitűnő ízléssel, csodás hajkölteményekkel, mesés sminkekkel. Azonban akármennyire is igyekezett és akármennyire is szerette a nép, az arisztokrácia sohasem nyelte le a békát teljesen. Számukra mindig is egy munkás maradt, aki magasra mászott.
Ő tehát megvetette az arisztokratákat, akik megvetették őt. Patt helyzet. Ki tudja, mi lett volna a vége, ha a rák el nem ragadja szegényt megdöbbentően fiatalon. Mindössze 33 éves volt. Tudott a betegségéről, egy operációval menthető lett volna, de ő nem akart eltűnni kis időre sem a nyilvánosság elől. Amikor a betegsége már elharapódzott, 1952-ben (alig 40 kilósan!) elmondta híres búcsúbeszédét a Casa Rosada erkélyén, majd nem sokkal később meghalt. Még aki nem látta a filmet, az is biztosan emlékszik a Don't cry for me Argentina című számra, amely az Evitában csendül fel az erkélyen Madonnával. Nos, valahogy így búcsúzott: büszkén felszegett fejjel, szépen, bátran. Egy kékvérű argentin sem csinálhatta volna méltóságteljesebben, de nem ám.
Halála után egy egész nemzet gyászolta őt és emlékezik meg róla a mai napig. Itt véget is érhetne a történet, hiszen logikus lenne. Azonban ez egy logikátlan befejezés lesz, úgy döntöttem. Vagyis nem én, hanem azok, akik szegény Evita holttestét évekig cipelték még jobbra-balra. Miután meghalt, férje 100.000 dollárt fizetett Pedro Ara professzornak, hogy balzsamozza be a nő testét, amit az meg is tett. Méghozzá kitűnő szakértelemmel.
Eva balzsamozott holtteste
Nem sokkal ezután egy kis puccs került a levesbe és elvették Perontól a hatalmat. Így kezdődött Evita holttestének zarándoklata. Sem eltemetni, sem kiállítani nem akarta a testet az új hatalom, így hát ide-oda cipeltették évekig! Állítólag meg is becstelenítették több ízben, de erre sosem volt bizonyíték. Meglehetősen jó munkát végzett a professzor, mivel a holttest még ennyi hányattatás után is épségben volt. Végül Olaszországban temették el Evát Maggie néven, egy kis temetőben. Ez még mindig nem a vég, csak egy kis pihenő szegény számára. 1971-ben ugyanis exhumálták, és visszaszállították Argentínába, ahol Peron ismét elnök lett. Ha hisszük, ha nem, Evita holtteste még mindig teljesen ép volt, így hát otthon a házukban gondoskodott róla Peron és új felesége.
Peron elnök és új felesége, Isabel, kezében Eva portréja
Meglehetősen morbid elfoglaltság ez, szerintem egyetlen párterapeuta sem ajánlaná. Nem is tudom, nekik honnan jutott eszükbe. 3 év közös együttélés után elhunyt Peron, és Evitát is végre örök nyugalomra helyezték Buenos Airesben a Recoleta nevű temetőben. Gondosan eltemették, jó mélyre a kíváncsi szemek elől, egy speciális kriptában. A bennfentesek viszont még most sem tesznek lakatot a szájukra, és azt rebesgetik, hogy Evita teste még mindig teljesen ép. Ez vagy legenda, vagy csoda, vagy nagyon tudott az az orvos.
Igazából mindegy is. Nem azzal kell törődni, hogy mi lehet most vele, hanem azzal, milyen remek asszony volt Eva Peron! Mindenki számára követendő példát állított. Nem attól lett híres, hogy klasszikusan botrányos életet élt, hanem azzal, hogy erős, céltudatos, szerethető és jó volt. Egy közülünk, a nép gyermeke.
Eva Peron síremléke Buenos Airesben
-
-
-
Hogyan legyek jó nő? szerettem róla írni nagyon... így kéne valahogy nekünk is élni, hogy ilyen nagy dolgokat vigyünk véghez és ennyi emberen tudjunk segíteni! -
Valentine Kate Akkor Te vagy Eva Peron II!!!Nagy dolgokat viszel véghez és rajtunk nagyon sokat segítesz!!!
-
Hogyan legyek jó nő? dehogyis...azért kicsit nagyobb dolgokat csinált mint pár arcpakolás de persze mindenki a maga szintjén segítsen...
