Egy házibulin ettem először guacamolét Madridban. Mindenki bőszen mártogatott valami zöld izét, majd boldogan és sokatmondóan bólogattak is hozzá. Nem sok jót reméltem az ügytől, elvégre zöld is meg avokádó is, meg amúgy is.
Félve ízleltem meg, épp csak belenyomva a tortillám szélét, és aztán? Nagyjából két kézzel faltam, annyira ízlett. Jólesik néha finom és egészséges ételt enni. Különösen mostanában, amikor már nem tudunk annyi gyümölcsöt fogyasztani. Guacamoléra fel!
